2. nap Roncasvalles-Larrasoaña, 27 km, 7 óra

Este 10-kor villanyoltás volt a szálláson, reggel 6-kor meg felkapcsoltak a lámpákat, és állítólag valami klasszikus zene is szólt, de erre én nem emlékszem. A biztonság kedvéért beállítottam az órám 6.10-re, ami jól is jött, mert a villanykapcsolásra nem ébredtem fel, sót a horkolásra sem, pedig állítólag nyomtak rendesen az emberek. 7-kor útnak indultam, sötét volt. Itt valahogy sokkal később kel a nap, mint otthon, és később is nyugszik. Az út egy erdős részen haladt, amikor kiértünk az erdőből, utolértem egy kisebb csoportot. Ott volt a tegnapi lengyel lány is. Amikor felismert a nyakamba ugrott. Bementünk egy élelmiszerboltba, de nem volt egy darab joghurt, csak 4 darab egyben. Meg volt fél literes ivójoghurt. Csak egy barackot vettem 90 centért. A lengyel lány letért egy bárba reggelizni, én mentem tovább. 

A beígért eső megérkezett Navarrába, az a csendes, áztató eső. A tegnap kimosott cuccaim persze nem száradtak meg, kicsipeszeltem a táskámra, amit be kellett takarnom a táskám esővédőjével. Az út nagyrészt erdőn keresztül haladt, ami jól jött, mert kevesebb vizet kaptunk. 2,5 óra után megálltam 20 percre pihenni, megreggeliztem, aztán folytattam az utam. Útközben nem beszélgettem senkivel, csak a reggeli Bon jour köszönésemet átváltottam ¡Hola! -ra. Zubiriben mentem a többiek után, betértem egy élelmiszerboltba, ahol a néni tudott adni nekem 1 darabos joghurtot. Hurrá. Aztán megláttam egy szép sajtot. A pulton ott volt egy darabka levágva, de én csak mutogattam a szép gurigára, majd rá kellett jönnöm, hogy az valószínűleg ugyanaz a sajt. Aztán a néni kivágta magát, és mutatott egy előrecsomagolt szeletelt sajtot, és ráhagytam, jó lesz. Úgysem tudtam volna elmondani, hogy mennyi sajtot kérek. Vettem egy szép, hosszú spanyol kenyeret is. Mentem volna tovább, de se zarándok, se jel nem volt. Elindultam az úton, és mentem egy jó darabon, amikor nagyon gyanús lett, hogy nincs jel. Visszasétáltam egy kicsit, és megkérdeztem, hogy merre kell menni. Hát vissza a hídon, ahol a faluba bementem, és ott jobbra fel. Visszaindultam. Velem szembe jött Peter, egy holland 60 körüli pasi. Itt az öregek is úgy szaladnak, hogy csak na. El se hittem volna, hogy ennyi jó kondiban levő öreg van, de ugye én nem velük szoktam találkozni. Azért remélem, Magyarországon is vannak. Szóval Peter is rossz felé akart menni, de elmondtam neki a helyes utat, és utána tepertem, nehogy már leelőzzön egy 60 éves. :-) 

 Elhaladtunk egy magnézium kitermelő üzem mellett, aztán beton út következett. Végre egy jel, Larrasoaña 2 km. Fold út, erdőn át. Mentem vagy 1 km-nyit, és újabb kiírás, 2 km. Amikor egy idő múlva megláttam a harmadik táblát, rajta a 2 km-rel, már meg sem lepődtem. Azt hittem, sosem érek oda, mintha egy nem létező városba tartanék, ami mindig pontosan 2 km távolságban van, akármennyit is megyek. Larrasoaña zarándokszállására együtt érkeztünk meg délután 2-kor Peterrel, ez is 6 Euró volt, mint a tegnapi. Itt 7 emeletes ágy van, természetesen megint a felsőn volt csak hely. Carmen jött velem szembe, lelkesen köszöntött. Nagyon fitt nő. A fürdőszoba nagyon mini, alig lehet benne elférni. Aztán jött a döglés. A lábfejem fájt mindenhol, a térdem jól van, csak a csípőm fajt, a csípőlapátjaim ma jobb állapotban vannak, talán nem lesz dekubituszom. :) Vagy 3 órán át hevertem az ágyamon, miközben a szomszédokkal megbeszéltük, hogy Pamplona túl közel van, bár érdemes lenne megnézni a belvárosát, de esőben kinek van kedve várost nézni, ezért megyünk tovább. Én Cizur Menort néztem ki magamnak, aztán majd meglátjuk. 5 korul Carmen rávett, hogy menjünk el kávézni, ahol a lengyel csaj üdvözölt lelkesen, mellette meg a lengyel fejű német férfi ült. Ittunk egy pohár sört, aztán megkerestük az itteni kisboltot, ami 5-kor nyitott, és 6-kor zárt. Joghurtot nem találtam, mily meglepő. A ruháim ki vannak akasztva, száradnak, mosni meg nem mertem, mert mit kezdjek 2 garnitúra vizes cuccal? Az igényeimet gyorsan adom alább, jó lesz holnap is a mai ruhám. Aztán majd ha jó idő lesz, akkor mosok, mert megszárad, vagy ha lesz szárítógép, akkor. Lehet, hogy átnézünk majd a másik szállásra, ahol a lengyel csaj lakik. Vagy még az is lehet, hogy itt lesz valami bandázás, bar itt főleg idősebbek vannak. Otthon be kell iratkoznom egy angol tanfolyamra, baromi sokat felejtettem.

Közös esti főzőcske és a száradó ruhák